Gyárak Népe
AZ ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék "A nagyipari munásság társadalomtörténete a két világháború között" című szeminárium kutatási eredményei. 2016/17/2. (Oktató: Várkonyi-Nickel Réka PhD)
2017. május 8., hétfő
2017. május 7., vasárnap
2017. április 20., csütörtök
Weiss Manfréd és munkásai
A
gyár alapítása és működése az első világháborúig
-
Weiss Berthold és
Manfréd testvérek, jómódú zsidó fémkereskedő család gyermekei.
-
1882-ben indítanak
vállalkozást (VII. kerület, Lövölde tér): Weiss Manfréd Első Magyar Konzervgyára.
Konzerveket és konzervdobozokat gyártottak, hadseregnek szállították a
többséget. Haderő konzervigényének 34%-t ők biztosítják. A munkások száma
kezdetben 25.
-
1889. Tölténytárak
és töltényhüvelyek gyártása kezdődik – szép lassan hadiüzemmé alakul
-
1893. Csepelre
költözés (olcsó a terület, közel a víz, van munkaerő; ok: a főváros területén
hadiipari vállalkozás nem működhet). Ekkor kezdődik a gépesítés. A munkások
közül 100-110 nő, 30-40 férfi. A nők feladata a lőszerszétszerelés.
-
1895-től állami
megrendelésre gyártanak töltényeket, emiatt nagy bővítés. Létrejön a Csepeli
Fémművek (1896), már saját kohójuk van, színesfémeket, rézöntvényeket dolgoznak
fel.
-
A századforduló
környékén már exportálnak is, elkezdenek tábori sütőkemencéket gyártani. Folyamatosan
készülnek a háborúra, a foglalkoztatottak száma nő.
-
Polgári célú
termékeket is gyártanak, semmilyen nagy jelentőségű megrendelést nem
utasítottak vissza (mezőgazdasági eszközök, háztartási edények, szerelési
anyagok, zárak, lakatok, vaskályhák).
A
munkások helyzete az első világháború előtt
-
Annak ellenére,
hogy a gyár vezetésének sokszor meggyűlt a baja munkásmozgalommal, a Weiss család
csepeli működése során nagy hangsúlyt fektetett a szociális és kulturális
intézkedésekre
-
Nagy hangsúlyt
fektetnek arra, hogy kiváló szakembereket és vezetőket foglalkoztassanak
-
A munkások az
átlagnál jobb béreket kapnak, cserébe nagy teljesítményt és munkabírást várnak
el
-
Kiépül a
szolgálati lakások rendszere
-
A vezetők
képzésére gyári kaszinót hoznak létre, amely egyben szórakozató központ is
volt, könyvtár és dalárda is működött benne. A gyári kaszinóban vigalmi
bizottság működött.
-
A nagyteremben
színházi és később mozielőadásokat tartottak.
-
Tanfolyamokat
szerveztek, ezek keretében oktattak rajzolást, írást és oktatást. Rendelkeztek
tanműhellyel.
-
A gyárban orvosi
rendelő működött, ahol elsősegély-ellátást biztosítottak és volt egy hatágyas
kórtermük is. Központi fürdőt is létesítenek.
-
WM megalakította a
Csepeli Atlétikai Klubot.
Az
első világháború
-
„Csak két dolog vált be:
fiaink hősiessége és a Weiss Manfréd teljesítőképessége. Hej, ha hadvezetésünk,
közigazgatásunk és diplomáciánk is ilyen tökéletesen tudott volna fejlődni!” –
Tisza István a háború végén.
-
Az első világháború
alatt a Monarchia két legnagyobb lőszergyára egy osztrák üzem mellett a magyar
Weiss Manfréd csepeli gyártelepe volt.
-
A világháború
alatt is a fő profil a gyalogsági töltény és a tüzérségi lőszergyártás. De
szállítanak még mozgókonyhákat és tábori főzőládát a hegyi és önállóan
tevékenykedő csapatoknak.
- - sok munkást
frontszolgálatra visznek el, amire pedig megérkeznek az indokolt felmentések,
már kivették őket a munkából és a helyükre képzetlen munkaerő került (ez nagyon
veszélyes, mert a lőszergyártás nagyon érzékeny terület)
- sok a selejt a képzetlen munkaerő miatt, hosszú idő betanítani őket
- megnő a női munkaerő szerepe, ők végzik a lőszerszerelést, a gyújtók szerelését és csomagolását
- elkezdenek hafifoglyokat is munkásként alkalmazni
- a munkáslétszám a gyárban háromszorosára nő
- sok a selejt a képzetlen munkaerő miatt, hosszú idő betanítani őket
- megnő a női munkaerő szerepe, ők végzik a lőszerszerelést, a gyújtók szerelését és csomagolását
- elkezdenek hafifoglyokat is munkásként alkalmazni
- a munkáslétszám a gyárban háromszorosára nő
A
gyár működése a két világháború között
-
1918. Összeomlik a
monarchia, a forrásoktól meg lett fosztva, hanyatlik a hadiipar, ám még így is
jobb a teljesítmény, mint volt
-
A
Tanácsköztársaság alatt (1919. ápr. 27.) köztulajdonba veszik a gyárat, Weiss
Manfréd ekkor öngyilkosságot akar elkövetni, de megmentik az életét.
-
A román csapatok
viszik el a nyersanyagot, késztermékeket, gépeket. Egy 1920 januári hadsereg
által végzett szemle bizonyítja, hogy a román megszállás jelentős károkat
okozott. Több száz vasúti szerelvényen viszik ki a hadiüzemekből ellopott
dolgokat.
-
A két világháború
közötti időszak folyamatosan próbálják kitágítani a lehetőségeket, amivel
lassan megszegik a trianoni békediktátum pontjait. Mindig igyekeznek picit
továbbmenni.
-
Profilváltás:
1945-ig kerékpárokat, motorokat, járműveket, repülőket gyártó gépipari
komplexum. Ez óriási feladat! A legtöbb hadiiparra specializálódott gyár
tönkrement. Továbbra is a háború kiszolgálására született, termelése a
hadfelszerelést szolgálta. Nagyon széles a gyártmányaik sora, amely az aranyozott
gyűrűtől a repülőgépekig terjedt. Idővel bekapcsolódnak a harci járművek:
teherautó, páncél-és harckocsi gyártásba is.
A munkások helyzete a két világháború között
-
A háború végén a
gyári munkások és családjuk rossz egészségügyi állapotban és nehéz anyagi
helyzetben vannak
-
Weiss élete utolsó
évében sem tétlen, a korábban létesített ambulancia és kisműtő helyett emeletes
kórházat építtetett és csecsemőotthont létesített
-
Amerikai
gyermeksegélyezőkkel és a közösséggel közösen 1920-ban ingyenes konyhát teremt,
ahol naponta 2000 éhező gyermek ebédelhetett
-
Karácsonykor 2500
gyermeknek adott cipőt, ruhát, ajándékokat
-
Csepel az első a
világháború után nyomorult, túlzsúfolt, proletárfalu volt, továbbra is a
legelzártabb és a legelmaradottabb. A lakások komfort nélküliek.
-
A nagyvállalat
tulajdonosai közül egyik sem, a vezető tisztségviselők közül is csak kevesen
laktak Csepelen. A jól képzett műszaki és kereskedelmi szakemberek a községtől
elkülönülő Tisztviselő-telepen éltek, és kevés részt vállaltak a közösség életében.
-
A Weiss család
tagjai az 1920-as években folytatták a korábbi szociális segélyakcióikat.
Felhasznált irodalom és képek forrása
Ágoston Balázs 2012: Csepel 300: fejezetek
Csepel történetéből : Weiss Manfréd és a magyar hadiipar hőskora
Bolla Dezső: A Weiss család szerepe Csepel
történetében
Diák hátterem: wm-iskola.hu
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)